"Útvesztő" lyrics

Magatehetetlen, sodródik a testem
A végtelen felé, az ismeretlenbe
Elmúlok csendben, beteljesületlen
Hogy a lélek tengeren, örökre elvesszek

Fényévekkel távol, emberöltőkön át
Amíg rám nem találsz, várok rád

Nincs múlt, nincs jövő
Csak én és az útvesztőm
Nincsen válasz, nincs erőm
De keresem a teremtőm

Magatehetetlen, osztódik a lelkem
A teljesség felé, egy másik életbe

Már minden rendben, békében fekszem
Hogy a lélek tengerén örökre elvesszek

Fényévekkel távol, emberöltőkön át
Amíg rám nem találsz, várok rád

Nincs múlt, nincs jövő
Csak én és az útvesztőm
Nincsen válasz, nincs erőm
De keresem a teremtőm

Nincsen tér, nincs idő
Csak én és az útvesztőm
Nincsen válasz, nincs erőm
De keresem a teremtőm

Titkokra leltem a mélyben, kinyilatkoztatták
Szállok a semmiségben, ahol a válasz rám talál
Megszólított a végzet, fülembe súgta dalát
Várom hogy mindent megértsek és hazatérjek hozzád

Nincs múlt, nincs idő
Csak én és az útvesztőm
Nincsen válasz, nincs erőm
De keresem a teremtőm

Nincsen tér, nincs időm
Csak én és az útvesztőm
Nincsen válasz nincs erőm
De keresem a teremtőm