"Késő Szólam" lyrics

Fekszem a földön,
most kicsit másképp,
nem lesz itt semmi, csak a föld,
meg az ég ahogy összeér.
De én nevetek a gondolattal,
mára csak ennyi az egész.
Tudom, hogy síratni való,
de legalább merész.

Késő szólam,
fájó hang, lebeg a szóban.
Egymáshoz ér a test a lélek,
a kezdet és a vég,
de ez a késő szólam
rólam szól már rég.

Élettel töltöm a testemet fel,
de csak a kényszer tart a földön
soha nem ereszt el.
Elszakított a létezéstől
ez a mennyország,
hamis hangok hálójában
soha nincs feloldás.

A kék hangú mély altató,
ébren álmodó, vállán a vérem.
Csak véd, halkan véd
támaszt nyújt, magához húz,
ha eljön a végem.